Tökös gyerek vagy?

Ne tököl(őd)jünk már annyit! Legyünk végre tökös gyerekek!
Nem?
De!

Itt a sütőtökszezon.
Menthetetlenül belebotlunk lépten-nyomon a sütőtökbe. Valami álláspontot ki kéne már alakítani vele. Ugye?

Bevallom év(tized)ekig a világból ki lehetett kergetni a sülő sütőtök szagával, ami az egész lakásba bevette magát kiirthatatlanul, inkább világgá menekültem tőle, mintsem egy légtérben lettem volna vele. Az íze sem fogott meg sose. Tiltakoztam én kézzel, lábbal, vasvillával.
Míg egy szép őszi napon....eh, ez csak mese!
Nem is tudom, mivel és hogyan vett rá az Anyukám engem egyszer arra, hogy ugyan kóstoljak már bele, csak egy icipici falatkát, meglátom, nem is olyan rossz az.
Hát, tényleg nem volt, ízlett nekem, előbb kicsit, aztán jobban.
Csak a szagát, azt tudnám feledni!
Az ismerkedés vele óvatos és lassú volt.

Előbb jött a sütőtök-krémleves, az is sok-sok egyéb más zöldséggel együtt, aztán csak úgy magában pirított tökmaggal és sült bacondarabkákkal a tetején, csak hogy legyen valami pikáns vele.
Erről írok még a héten, mert a múltkor irtóra jól sikeredett, le is arattam a babérokat vele rendesen.

Szóval felbátorodtam a sikerektől, egyre tökösebb lettem.....ha nem röhögtök ki ezért túlságosan.
És a napokban belebotlottam egy méretéhez képest iszonyatosan nehéz sonkatökbe, amit nem lehetett ott hagyni. Egy életem, egy halálom, úgy gondoltam, hogy ez vagy iszonyatosan édes lesz, vagy dobhatjuk ki a szemétbe. Édes lett....de erről majd később.

Nézegettem, forgattam, száműztem az erkély sarkába, hogy majd ha....majd később..majd mikor....aztán nem volt mese, most már kellett vele valamit kezdenem, mert csak idegesített, ahogy ott terpeszkedik nekem, és foglalja a szűkös helyemet.

Kapóra jött egy töltött sütőtök recept valamelyik újságban, meg kiájult a mélyhűtőből épp egy kis zacskónyi darált hús, tán pulyka, vagy disznó, mindegy is az, így aztán háziasítottam őket, így lett ez az isteni ebéd.
Kellett utána kicsit várnom, hogy megemésztődjék belőle valamennyi, úgyhogy most már nyugodtabban írom a pontos receptet.

Mi kell a töltött sütőtökhöz?
1 sütőtök - mily meglepő, de elég egy fél is kb 2 főre, olyan egy-másfél kilósból
kuszkusz - maréknyi szárazon
sűrített paradicsom vagy ketchup - kevés is elég lesz
hagyma
fokhagyma
só
bors
fűszerkeverék - sós, pl zöldfűszeres grill
őrölt fahéj
őrölt római kömény - anyám szerint lábszagú, megosztó az illata,  én imádom lábszagostul
őrölt gyömbér
petrezselyem
zellerlevél

Én nem hosszában vágtam fel a tököt, hanem az alját vágtam le kivételesen, úgy szépen megült a maga lábán, nem billegett, mint a hosszában megfelezett tök. Kivájtam kanállal a magokat.
Kevés hagymát megpirítottam olajon, hozzádobtam pár fokhagymagerezdet, aztán rá a darálthúst, kis fűszeres sókeveréket, pici borsot  is rádobtam, majd fehéredésig sütöttem-pároltam fedő alatt, néha megkeverve.

Ekkor egy bő kanálnyi ketchupot rádobtam - az eredeti recept sűrített paradicsomot írt - de én nem vacakoltam vele, még megvágom magamat a konzervnyitáskor - és pici vizet rá, majd őrölt fahéjat, római köményt és gyömbérport, valamint az otthon talált számtalan fűszerkeverékből az egyiket, Történetesen zöldfűszeres grillkeveréket, mert úgy éreztem minden előbbit megkóstolva, hogy ez simán kiegészíti majd. Így is lett. Currys fűszerkeverék van az eredeti receptben, de nem volt otthon, meg egyszer valami iszonytató viszketés tört rám egy indiai currys kaja után, szóval inkább nem. Így nem estem kétségbe, jó lesz az mással is. Kétségtelen, hogy ezek az egzotikus fűszerek marhára jól kiegészítik a sütőtök finom édeskés ízét.

Közben forró vízzel leforráztam egy kis maréknyi kuszkuszt, állni hagytam, hadd duzzadjanak meg a szemecskéi szépen.
Na, mikor ez jó a darálthúsos cucc összefőtt és zsírjára sült, összekevertem a kuszkusszal, és összevágott zöldpetrezselyemmel és zellerrel, és szépen beletuszkoltam a kivájt sütőtökbe.
Egy-egy kanál után az aztalhoz veregettem az alját és még így lett benne hely, ahogy szépen összezömült.

Itt gondolkodtam kicsit, hogy esetleg menne még rá valami reszelt sajt, vagy tejföl a tetejére, de kihagytam. Kíváncsi voltam, szénné ég-e vagy sem? Nem égett szénné, láthatjátok, csak szépen megpirult.

Alufóliával kibélelt tepsibe raktam - a fene se akarja vakarászni az alját - köréje a sütőtök többi részét feldarabolva és kb. egy óráig sütöttem. Mikor már éreztem a sülő tök szagát -  a fűszeres tölteléknek hála istennek szépen dominálta ezt a soha meg nem szokhatő sülttökszagot - megnéztem, megszúrogattam a tököt. Mivel szép puha volt, a teteje is megpirult, kivettem.

Amíg fotózgattam, ehetőre hűlt - lám, milyen jó, ha gasztroblogol valaki - és jól megettem..igaz csak a felét, mert jó kis kiadós lett ez a kaja, meg van oldva a másnapi ebéd is belőle.

Lássátok, nézzétek, csodáljátok...és csináljátok meg! Én mondom néktek, megéri.
És vendégvárónak sem utolsó látvány és élmény! Jól összeállítható előtte, aztán csak hadd süljön, míg beszélgettek egy pohár bor vagy csésze kávé mellett, legalább jól megéheznek a népek.
Jó étvágyat!

( Ha kíváncsi vagy, mi a másik nézet, kattints át ide, megtalálod:

http://martasosak.blogspot.hu/2014/10/kettehasitva.html